borsodivanka.hu

A falu régi település, a régi neve Iván volt és a Sartivánvecse nemzetség birtoka. Úgy látszik, hogy a név a nemzettség nevével függ össze, s ez a nemzetség a Rátold nemzetséggel rokon. A XIII. század végén a két nemzetség cserére lépett, s ekkor a Rátold nemzetség cserébe kapta Ivánt tiszai birtokáért. A XIV. században Jowan alakban írják a nevét, s ekkor egyik birtokosa Poroszlói Hanckó s ennek utódai, a Hanckófiak. Ebben a században az oklevelek általában Heves vármegyéhez számítják a községet a határában fekvő Szőke-pusztával együtt. A Hanckófiak a szatmári királyi sókamara alkamarásának, Zsadányi Mihálynak fiát, Tamást örökbe fogadják, s így ő is birtokossá válik.

Egyháza Szent Péter tiszteletére épült, s a kegyuraság is a Hanckófi családé. Tekintve, hogy Borsod megyében másik Iván nevű község is volt, a XV. század elejétől a kicsisége miatt Iwand-nak nevezik a falut, ami első lépés volt az Ivánka név kialakulásához. Birtokos még a XV. században a Solymosi-család s az Egerszalókiak emelnek igényt a községre. A század végén a Rozgonyiak is földesurai, a XVI. században pedig a Pyps- és Kovács-család neve fordul elő a birtokosok között. Később birtokosai közül vétel útján a báró Orczy-, majd a Prónay-család tűnik ki, s meg is marad birtokosnak a községben egészen a szovjet megszállásig. A község ékessége volt az Orczy-, illetőleg Prónay kastély s az ahhoz tartozó angolkert és őspark. (A kastélyban napjainkban a Megyei Önkormányzat Szociális Othona működik, a kastélypark már csak kevéssé emlékeztet a hajdanvolt szebb időkre, de még mindig jelentős természetvédelmi érték.

Elkezdődött a helyreállítás, a rekonstrukció. Tíz éves rekonstrukciós és kezelési tervet készített a területre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata, az ÖKOTÁRS Alapítvány támogatásával.) Borsodivánka is hódoltsági terület volt, de az adózását nem ismerjük. A reformáció Borsodivánkán nem nagyon terjedt, s a község megmaradt római katolikusnak, ma is tiszta római katolikus község.

Borsodivánka határában sáncokkal körülvett földvár nyomai láthatók, melyek bizonyságot tesznek arról, hogy a közság már a honfoglalás előtt is jelentős telephely volt. Miképp a XV. században már igyekeztek megkülönböztetni Sajóivánkától és Ivándnak, helyenként pedig Szent Ivánnak is írták a községet, megkülönböztetésül és a kicsiség feltüntetéséül a XVIII. században és azután is Kis-Iván a község neve, mígnem a Borsodivánka név kialakult.

 A régi település

A faluból a két világháború között megindult a kivándorlás – először az Újvilágba”, később a nagyobb hazai városokba. Ma nincs a hazánkban olyan város, ahol ne laknának borsodivánkai gyökerű lakosok. Ez a folyamat tovább folytatódik napjainkban is, a lakosság előregedése jellemzi a települést. Az elköltözésel egyútt beköltőzés is folyik, elsősorban Budapestről, de Németországból és Franciaországból is.

 

Borsodivánka szerepel a Váradi Regestrumban is „Iouan” településnévvel.*
(K. Fábián Ilona: A Váradi Regestrum helynevei – Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 13. kötet, 82. oldal)*Az észrevételért köszönettel tartozunk Balás Kristóf úrnak, aki erre a tényre figyelmünket felhívta, s mindezt helytörténeti-családtörténeti adatokkal kiegészítette.