Borsodivánka Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén található, Mezõkövesdtõl és Tiszafüredtõl egyaránt 15 km-re.
Borsodivánka földrajza
A táj, ahol a falu fekszik, az Alföld északi széle, árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdõs sztyepp. A település külterületén két jelentõsebb vízfolyás van, az Eger patak és a Rima csatorna. A két vízfolyás a Malom dûlõnél egyesül és a belterület északi határát érintve levágja a Dózsa telepet, és a község közigazgatási területét kelet-nyugati irányban szeli át. A települést érinti nyugati irányban a Csincse csatorna is. A külterület többnyire -kiváló talajminõségû- szántó, de található legelõ és jelentõs nagyságú erdõterület is.
Borsodivánka földrajza
A terület a magyar flóra tartomány Alföldi flóravidék Tiszántúli flórajárásába tartozik. Az egykor változatos flórának mára már csak maradványai találhatók. A táj õshonos fajai: Mézgáséger (Alnus glutincsa), Magyar kõris (Fraxinus augustifolia ssp. pannonica), Fehér és fekete nyár (Populus alba, populus nigra), Fehér fûz (Salix alba), Tatárjuhar (Acer tatricum), Akác (Robinia), Mezei Juhar (Acer campestre).
Borsodivánka földrajza
A kastélypark fõként a védett kétéltûek, a védett madarak és az emlõsök közül leginkább a denevérek számára nyujt kedvezõ életfeltételeket, ez utóbbiaknak öt fajtáját figyelték már meg.
 Borsodivánka földrajza
Magyarország legnagyobb kocsányos tölgye (kerülete több, mint õt méter, magassága 25 méter), s található itt mocsárciprus is, amelynél csak két nagyobb található az országban, ennek közel 3 méter a kerülete, a magassága 22 méter.
Borsodivánka földrajza
A kastélyparkban (mely helyi jelentõségû védett terület) egyetlen védett növényfaj található, a Sadler Imola (Centauera sadlerana), azonban hatalmas méretû famatuzsálemek teszik a területet különlegesen értékessé.